Nem vagyok szuper anya és nem vagyok befutott vállalkozó (még!) sem. Háromgyerekes családos nő vagyok, aki próbál újratervezni, újrakezdeni. A gyermekvállalás a nők életében egy gyönyörű időszak. Lehet erre előre készülni vagy jöhet villámcsapásként is. Miután az új helyzethez hozzászokunk, szerintem kb. a gyermek 1-1,5 éves korára, lassan elindul az ötletelés, hogy hogyan tovább? Hamarosan óvodás lesz és az anyának újra a munkavilágába kell lépnie (ez az átlag). Ezt az időszakot élem most, és próbálom majd a lépéseket dokumentálni, illetve szakmailag megtámogatni (HR-es volnék :)), hogy aki az írásaimat követni fogja segítséget kapjon az újrakezdéshez.
Az elmúlt hetekben olyanok jutottak eszembe, hogy SWOT analízis, time-management, üzleti terv, pénzügyi elemzés. Ezek mind nagyon jól hangzanak a korábbi tanulmányaimból, munkahelyi feladataimból, de most rólam van szó, az életemet kell eszerint elemezni, alakítani. Ez viszont nem egyszerű. De kezdjük az elején.
Első lépésként ezekre válaszolhatunk: Ki vagyok én? Hol vagyok én? Szerintem itt a kulcs az őszinte, sallang és rózsaszínfelhőmentes tükörbe nézés. Önmagunk előtt nem lehetnek titkaink és nem hazudhatunk, mert az nem vezet sehova. Igenis be kell vallani, hogy hány évet voltunk otthon, mivel töltöttük ezt az időt, milyen szinten van a korábbi tudásunk. Ez nem biztos, hogy elsőre szép képet fog mutatni a munkavállalás szempontjából. Más kérdés, hogy amúgy a gyerekekkel töltött idő csodálatos élményekkel tett gazdagabbá és többek lettünk ezáltal. Sőt még a munka során alkalmazható képességeket is kifejlesztettünk, megtanultunk. Álláskeresési szempontból újra fel kell építeni azt az oldalunkat, ami miatt eddig is megálltuk a helyünket a munkahelyünkön, sikeresen pályáztunk és elnyertünk állásokat. Ha mélyről indulunk, akkor csak felfelé vezethet az út!
Ha saját magunkat túl nagyra becsüljük, akkor a kitűzött célok is túl nagyok lesznek, és sajnos a kudarc elkerülhetetlen. Ha túl alacsonyan ítéljük meg magunkat, akkor pedig a célok elérése nem fog örömet szerezni, túl egyszerűek lesznek a feladatok. Az álláskeresők ilyenkor találkozhatnak azzal, hogy olyan pozícióra jelentkeznek sorozatosan, ahova nem hívják be őket interjúra. Szerintem a jól megválasztott, képességeinknek megfelelő hirdetés megpályázása már az első sikeres lépés.
Önmagunk elemzéséhez egy egyszerű lista is elegendő lehet. Azonban, hogy kicsit szakszerűbbek legyünk használható a SWOT analízis, mint módszer. A SWOT elemzés könnyen áttekinthetően  mutatja be belső erőforrásainkat, azaz erősségeinket (Strengths) és gyengeségeinket (Weaknesses), valamint a külső tényezőket, azaz a számunkra kínálkozó lehetőségeket (Opportunities) és a minket fenyegető, veszélyeztető tényezőket (Threats). Jelen esetben javaslom, akár többszöri nekifutással végiggondolni ezeket a pontokat, majd a párunkkal, legjobb baráttal átbeszélni azokat, hisz egy külső, objektív szemszög sokat segíthet.
Erősségekhez azok a tényezők kerülnek, amik jól működnek, befolyásolhatóak. Itt a múltbeli sikereket, tapasztalatokat érdemes listába szedni. Azokat a pozitív tulajdonságokat, amikre lehet építeni. Büszke vagyok a több, mint tíz éves tapasztalatomra, toborzás, kiválasztás területen elért sikerekre. Számomra ez az a tényező, amire az újrakezdésben építeni tudok, építeni szeretnék. Találjunk egy olyan pontot, amibe kapaszkodhatunk, ami köré a karriertervünket építhetjük.
Gyengeségek, olyan pontok, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatóak a helyzet javítása érdekében. Azon ismereteket soroltam ide, amik idővel megszerezhetőek (technológiai ismeretek, nyelv). A versenyképesség érdekében meg is kell szereznem.
Lehetőségek olyan adottságok, amiket nem tudunk befolyásolni, de erre építve kihasználhatóak az erősségek. Az újrakezdés lehetősége rejlik ebben. (Ez nagyon misztikusnak hangzik!). Célom, hogy megpróbáljak a saját lábamra állni. A megszerzett tapasztalatokkal mások álláskeresését, újrakezdését támogatni. Strukturáltan egy olyan rendszert kiépíteni, ahol mindenki a számára megfelelő segítséget kapja (önéletrajz tanácsadás, teljes karriertervezés pályakezdőknek vagy újrakezdőknek stb.) és hosszútávon jövedelmező is.
Veszélyek, olyan korlátok, negatív tényezők, amik nem befolyásolhatóak, és csökkentik a siker esélyét: 8 órás tipikus munkaidő kizárva, fél órán túli utazási idő nem optimális, három gyermek. Kevésbé lettem tipikus munkavállaló, vagyis, aki 8-tól bármeddig dolgozik az irodába, nyitott a túlórára, munka utáni beülős bulizásra. Inkább atipikus munkavállaló lettem, vagyis a részmunkaidő , távmunka lenne optimális a három gyerek mellett. Rugalmasságom átalakult, megcsinálom a rám bízott feladatot, de lehet, hogy alvásidőben vagy éjszaka.
Biztos sok NŐ társam felkiáltott, hogy hogyan írhattam ide, három imádni való gyermekünket. Az elején őszinteséget írtam az önelemzés alapjának. Most másodszorra kezdem újra a munkát. Az első után (két évesek voltak a fiúk) is látszott, hogy nem lesz egyszerű, hisz betegséget betegségre halmoztak (segítség nélkül: Nagyszülők messze, Apa sokat dolgozik), mely hiányzásokat jelentett. Ez nem azt jelenti, hogy ezáltal kevesebb lennék a munkaerő-piacon! Vagy bármelyik anyatársam emiatt hátrányos helyzetbe lenne, az én szemembe nem! A munkahelyem is tolerálta ezt. Azt a munkahelyet, munkakört kell megtalálni, ahol ez nem jelent gondot. (Ezt majd egy másik blog bejegyzésben kifejtem!) Nem hiszem, hogy ezt problémaként kell megélni, ezt csak el kell fogadni, fel kell ismerni, hogy adott esetben emiatt kevésbé vagyok rugalmas.
Szóval a veszélyekhez olyan tényezőt írjunk, amin nem tudunk változtatni, befolyásolhatja a sikert, azonban nem azt jelenti, hogy emiatt el is fogunk bukni. Sőt, ha erre figyelünk, ehhez alkalmazkodunk még tompítható is a hatása.
Pár délutáni alvásidő alatt jutottam idáig az önelemzéssel. Az újrakezdéshez körvonalazódik egy terv, de ehhez még a korábban említett időgazdálkodás, üzleti terv, pénzügyi elemzés is szükséges.
Javaslom, hogy akár újrakezdő a kedves olvasó, akár nem, az önelemzésnek szorítson időt a napi teendők között vagy alatt. 🙂 Szívesen olvasom hozzászólásban, hogy ki mire jutott!